HÁRMASHATÁRHEGYI SPORTREPÜLÉSÉRT ALAPÍTVÁNY

ROTTER LAJOS VÁNDORDÍJ 2010

A pályázati határidő 2010.02.15.-én lejárt. 2010-ben a Rotter Lajos Vándordíj tulajdonosa Kapuy László (MSE) 2009.07.26.-i 662,1 km-es, a pályázati feltételeknek megfelelő repülésével.
Gratulálunk!
VTSB
darojanos

============================================

                                         Rotter Lajos.

                                             (1901-1983)

Tisztelt repülőbarátok!
Az 1936-os olimpiai játékokon a magyar vitorlázó repülés egyik legnagyszerűbb rekordját repülte Rotter Lajos.
Nemere típusú 20-es fesztávolságú vitorlázó gépet saját maga tervezte.
A 336 km-es céltáv rekord Berlin Rangsdorf - Kiel Holtenau távolság teljesítésével született.

A Nemere és pilótája világhírt és elismerést szerzett a magyar repülés számára. Rotter Lajos teljesítményét és munkásságát az ISTUS bizottság által kiadott aranygyűrűvel ismerte el.
A Nemere Társaság bejegyzett alapítvány, mely alapvető célja a hagyományőrzés, valamint a Nemere újra építése. Ehhez az óriási munkához kérjük a magyar repülőtársadalom összefogását, segítségét, támogatását. Legyen részese, segítője ennek a nemes feladatnak.
Kérjük, támogassa adója 1%-val a világrekorder Nemere vitorlázó repülőgép újraépítését.

INFORMÁCIÓ:
Váradi László Kuratóriumi elnök +36/ T-mobil-968-7623
Rotter Ervin Alapító +36/ T-mobil-970-4558 Fax: 06/1-3175-425
Nemere Társaság Hagyományőrző Alapítvány 3213 Atkár, Margit-kút sport repülőtér
Adószám: 18125270-1-41 1
bankszámlaszáma: CIB bank IBAN HU 65 10700299-43572003-51100005

Üdv., és jó leszállást mindenkinek! 

Rotter Lajos, a magyar és a nemzetközi vitorlázórepülés kimagasló egyénisége, a tehetséges mérnök és repülőgéptervező, illetve pilóta már középiskolai évei alatt kapcsolatba került a repüléssel. 1921-ben elvégezte a Magyar Aero Szövetség pilóta tanfolyamát. Később nemzetközi sportpilóta és utasviteli szakszolgálati engedélyt szerzett. Az 1920-ban részt vett Műegyetemi Sportrepülő Egyesületben megalapításában. 
1922-ben Ágotay Istvánnal elkészítette az első magyar vitorlázógép tervét, amit elkezdtek megépíteni, de elegendő anyagi forrás hiányában nem tudták befejezni. Ugyanebben az évben Rotter első díjat nyert egy nemzetközi helikoptertervezési pályázaton. 1923-ban negyedéves műegyetemi hallgatóként, Rotter Lajos a Feigl-testvérekkel megalapította a FEIRO repülőgépgyártó vállalatot, melynek műszaki vezetője lett. A FEIRO építette meg többek között az első magyar utasszállító gépet, a FEIRO I-et, melyet "Daru" néven fejlesztettek tovább. 
1927-ben Rotter Lajos elkészítette egy új vitorlázógép tervét, de az érdektelenség miatt ezt sem sikerült megépítenie. 1929 nyarán ott volt Farkashegyen a magyar vitorlázórepülés megszületésénél, s itt teljesítette 1931-ben a "C" vizsga feltételeit. Közben a budai hegyeket járta, s hosszú horgászbotra kötött papírcsíkokkal tanulmányozta a levegőáramlatokat. Így találta meg később Európa egyik legjobb lejtőrepülő terepét a Hármashatár-hegyen. 
A Magyar Cserkészszövetség 1933 tavaszán adott megbízást egy olyan vitorlázógép megtervezésére, amely Magyarországot képviselhette a gödöllői cserkész világtalálkozón. Erre az eseményre tervezte és építette meg Rotter Lajos a "Karakán" nevű teljesítménygépét, melynek berepülésére augusztus 4-én került sor. Ezt követően Rotter 1 óra 2 percet repült a "Karakán"-nal, majd augusztus 6-án, a kedvező időt kihasználva, Gödöllőről a 68 kilométerre lévő Kápolnára repült. Két nap múlva új országos rekordot állított fel a Gödöllő és Szolnok közötti, 84,8 kilométeres távolsági, illetve 1840 méteres magassági repülésével. Később a "Karakán"-nal végezték hazánkban az első felhő-, termik- és műrepüléseket, mivel gyakorlatilag ez volt Magyarországon az első, műszerekkel felszerelt vitorlázógép.
Rotter Lajos 1934 februárjában 5 óra 3 perces repülésével - a magyarok közül elsőként - elnyerte az ISTUS (a vitorlázórepülés nemzetközi tudományos testülete) által adományozott, 18. sorszámú nemzetközi ezüstkoszorús teljesítmény jelvényt. Még ebben az évben a Hármashatár-hegy északi lejtőjén, "Karakán" gépével 24 óra 14 percet vitorlázott. Ezzel az eredménnyel, másodikként a világon, a leghosszabb megszakítás nélküli repülési időtartamot érte el.
1934 nyarán készült el Gyöngyösön Rotter Lajos és Janka Zoltán tervei alapján a "Vándor" névre keresztelt, műrepülésre is alkalmas együléses vitorlázó repülőgép. A gépet kezdetben Gyöngyösön, majd később Gödöllőn használták. Itt végezték vele az első, magyarországi autóvontatásos felszállást.
1936-ban Rotter Lajos a berlini olimpia alkalmával bejelentette, hogy a német fővárosból elstartolva Kielben fog leszállni. Saját tervezésű, "Nemere" nevű gépe beváltotta reményeit, mert az olimpia alkalmával, 3 óra 55 perc alatt 336 kilométer távolságot repült Berlin és Kiel között, amivel (nem hivatalos) világrekordot állított fel. Rotter eredménye is hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végül is elfogadta a vitorlázórepülést olimpiai számnak. 
Ugyancsak 1936-ban, a budapesti ISTUS-konferenciát kísérő nemzetközi vitorlázórepülő találkozón a távrepülő kategória győztese lett. 1937-ben a Salzburgban megtartott IUSTUS konferencián, addigi életművéért Rotter Lajosnak ítélték oda a szervezet aranygyűrűjét, és beválasztották az FAI pilótabizottságába. Ezt az elismerést évente az a pilóta vehette át, aki saját tervezésű vitorlázó géppel, kiemelkedő nemzetközi eredményt repült. 
A második világháború után Rotter Lajos részt vett a magyar vitorlázórepülés újjászervezésében. 1947-ben a MADISZ Repülőegyesület elnökévé választották, de a gyár egyik vezetőjeként segítette a Danuvia Sportrepülő Egyesület munkáját is. Az 1950-es években a Székesfehérvári Állami Motorjavító Vállalat repülőgépüzemének főmérnöke volt. Később az Alagi Központi Kísérleti Üzem tervezőirodáján dolgozott.
Nyugdíjba vonulása után, haláláig a Gépipari Tudományos Egyesület tagjaként szolgálta tovább a magyar repülés ügyét. Az emléke előtt tisztelgő szobrot 1993. augusztus 19-én avatták fel a Hármashatár-hegy tetején található Pilótaotthon parkjában.

Meghivó

A Gépipari Tudományos Egyesület Repülőgépek Szakosztály Repülési Emlékbizottsága rövid megemlékezés keretében megkoszorúzza Rotter Lajos mellszobrát 2006 augusztus 12-én, szombaton 11:00 órakor a Hármashatárhegyen abból az alkalomból, hogy 70 éve, 1936 augusztus 12-én Nemere vitorlázó gépével világrekordnak számító 326,5 km-es céltávrepülést hajtott végre a Berlin-Rangsdorf - Kiel útvonalon. 

Az Emlékbizottság a vitorlázórepülés minden barátját, volt és jelen művelőjét örömmel várja a megemlékezésen. 
Megközelítés a Kolosy tér (Ujlaki templom) felől a Szépvölgyi úton.

Az Emlékbizottság nevében  Fekecs Gábor 

Rotter Lajos mellszobra Hármashatárhegy TETŐN.

Megemlékezés

http://www.youtube.com/watch?v=wl6cH115e6k 

Rotter Lajos és a Karakán  (Rotter balról a második fehér ruhában)

JÚLIUS 18. - ROTTER LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1901 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

A sikeres repülőgép-tervező és vezető, ROTTER LAJOS (Budapest, 1901. júl. 18. - Budapest, 1983. okt. 19.) 1923-ban szerzett gépészmérnöki oklevelet. Egyetemi tanulmányai alatt megnyerte a zürichi Orell Füssli cég helikopter-rendszerű repülőgépek műszaki megoldására kiírt nemzetközi pályázatát. Ennél, elsőként a világon, a forgószárnyakra épített hajtóművekkel kívánta kiküszöbölni a gépre ható forgatónyomatékot. 1921-ben a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület egyik alapítója volt. 1923-ban évfolyamtársával, Feigl Gyulával megalakították a Feigl-Rotter Repülőgépépítő Vállalatot (FEIRO). Először egy felsőszárnyas, zártkabinos, négyüléses utasszállító gépet készítettek el, a FEIRO DARU-t, majd egy kétszárnyú iskolarepülőgépet, a FEIRO DONGÓ-t, azonban egyiket sem tudták értékesíteni. Rotter ezután a Weiss Manfréd Repülőgép- és Motorgyárban francia repülőgépmotorok licenc alapján történő sorozatgyártásában vett részt.

1933-ban készült el 20 méteres fesztávolságú vitorlázó repülőgépe, a Karakán, amellyel megdöntötte az összes magyar vitorlázórepülő-rekordot; 1934-ben egyhuzamban több, mint 24 órán át repült Budapest fölött.

1936-ban meghívták a berlini olimpiára és lehetővé tették számára egy verseny-vitorlázógép megépítését - ez lett a 20 méter fesztávolságú Nemere, amellyel Rotter Berlinből Kielbe, a vízi olimpiai számok helyszínére repült; ez a 336 km-es távolság lett a céltávrepülés világrekordja.

Rotter élete végéig tevékeny részese volt a magyar sportrepülés fejlesztésének, emellett azonban más jellegű mérnöki tevékenységet is végzett: 1936 és 1947 között a Danuvia Fegyver- és Lőszergyárban, majd az Orion Rádió- és Villamossági Rt-nél; az utóbbinak műszaki igazgatója lett.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)

NEMERE vitorlázórepülőgép --->>> http://www.freeweb.hu/gliders-fega/nemere.html

=================================================

Magyar Katolikus Lexikon > R > Rotter

Rotter Lajos (Bp, 1901. júl. 18.-Bp. 1983. okt. 19.): gépészmérnök, repülőtervező, cserkésztiszt. - 1919: a VIII. ker. Vörösmarty Mihály Főreálisk-ban éretts., 1919/20: a Műegy. Csendőrzászlóalj, 1921: a Műegy. Sportrepülő Egyes. alapító tagja, okl-ét 1927: a József Műegy-en szerezte. 1923: évf-társával, Feigl Gyulával megalapították a Feigl-Rotter Repülőgépépítő Váll-ot, megépítették a FEIRO I. felsőszárnyas, zártkabinos 4 üléses utasszállítót, majd a FEIRO Dongót, de értékesíteni nem tudták. 1933: a →Gödöllői Cserkész Világtalálkozó alkalmával ~ létrehozta a cserkészrepülő szakágat, és a tábor közelében cserkész repülőteret működtetett. Erre az alkalomra készítette el a műrepülésre is alkalmas 20 m fesztávolságú Karakán típusú vitorlázó gépét. Ezzel a géppel 1934: a Hármashatár-hegyen 24 órás időtartam-világrekordot ért el. Eu- és világrekordok és több vitorlázó gép építése után 1936: a berlini olimpián megrendezett Motornélküli Repülőnapon próbálta ki nagy sikerrel legújabb gépét. A M. Olimpiai Biz. munkáját nem támogatta, ennek ellenére a saját tervezésű és építésű 20 m fesztávolságú Nemere vitorlázó repülőjével cél-táv világrekordot állított föl. VIII. 12: a berlin-rangsdorfi repülőtérről (1786 m magasság és 140 km/ó sebesség elérésével) 336,5 km megtétele után szállt le Kiel-Holtenau repülőterén. A vitorlázórepülés ugyan nem volt olimpiai szám, a Ném. Aero Club mégis olimpiai győztesnek nyilvánította ~t. 1937: a Nemzetk. ISTUS Konf. a legnagyobb vitorlás kitüntetéssel, az arany gyűrűvel tüntette ki (össz. 3 db-ot adtak ki). Ezután éveken át oktatta a m. cserkészrepülőket. 1936-47: a Danuvia Fegyver és Lőszergyár mérnöke, 1948-51: az Orion Rádió és Villamossági Rt. műszaki ig-ja. - Írása: M. Cserkész (1936: A m. vitorlázó repülés olimpiai szereplése). - M: A vitorlázó repülés. Bp., 1923. (Aviatikai zsebkönyvtár 1.) - A vitorlázó repülés fizikai alapfogalmai. Uo., [1935] (Klny. Termtud. Közl.) Bo.J.-Fe.Má.-88

Műegy. névj. Bp., 1929:161. - Sportok kv-e. Uo., 1935. - Igaly 1942:211. - A m. aviatika hőskora 1911-1936. [Bp., 1937] - A m. repülés tört. Bp., 1974. - Jereb Ervin: M. vitorlázórepülőgépek. Bp., 1988. - M. tudóslex. A-tól Zs-ig. Uo., 1998:689. -Gulyás/Viczián XXI. (kz-ban)

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat